Itt böngészhetitek a 2. forduló megoldásait

• 1. forduló feladatsor online teszt
• 2. forduló feladatsor online teszt 

• Egy póló előállításának átlagos vízlábnyoma kb. 2500 liter
• Egy kilogramm marhahús előállításának átlagos vízlábnyoma kb. 15 ezer liter
• Egy csésze kávé előállításának átlagos vízlábnyoma 1000 liter
• A csokoládé alapjául szolgáló kakaóbab egy kilogrammjának előállításához nagyobb vízlábnyom tartozik, mint a marhahús egy kilogrammjának előállításához

• A gyapotföldek locsolásához használt víz
• A ruhabolti eladó ebédszünetben elfogyasztott ásványvize
• A szállításhoz szükséges üzemanyag előállításhoz használt víz
• A póló kimosásához otthon használt víz

• A Bajkál-tó és a Kaszpi-tenger együttes térfogata
• Az Föld összes édesvizű tavának térfogata
• A Balti- és a Fekete-tenger együttes térfogata
• A Vörös-tenger és a Tanganyika-tó együttes térfogata

• Az 1850–1900 közötti időszakban 10 évente egyszer előforduló meleg extrémumok intenzitása a globális melegedés mértékénél erősebb növekedést mutat már most is, és a jövőben is valószínűsíthető
• Az 1850–1900 közötti időszakban a 10, illetve az 50 évente egyszer előforduló meleg extrémumok várható intenzitásváltozásában nincs különbség
• Az 1850–1900 közötti időszakban 50 évente egyszer megjelenő meleg extrémumok előfordulási gyakorisága valószínűsíthetően több mint 6-szorosára nő a párizsi megállapodásban szereplő 2 Celsius-fokos globális melegedési szint esetén, és több mint 27-szeresére, amennyiben a globális melegedés eléri a 4 Celsius-fokot
• Az 1850–1900 közötti időszakban 50 évente egyszer előforduló meleg extrémumok valószínűsíthető gyakoriságnövekedése nem haladja meg a 10 évente egyszer előfordulókét – akár a már detektálható melegedést, akár a jövőben várható különböző lehetséges globális melegedési szinteket tekintjük

• Klímaváltozás elleni fellépés
• Tiszta ivóvíz és csatornázottság
• Az oktatás minősége
• Fenntartható fogyasztás és termelés

• Az alacsony jövedelmű országok gazdasága nem nőhet, hiszen akkor a globális környezetterhelés tovább nő
• Egyszerre kell csökkenteni a világban a szegénységet és a gazdaság környezetterhelését
• A jövő nemzedékek érdekei fontosabbak, mint a jelenlegi generációéi
• Környezeti szempontból a jelenlegi fő probléma nem az emberiség létszáma, hanem a magas jövedelműek fogyasztásának ökológiai súlya

• Jelentős részben a legfejlettebb országok felelnek a szén-dioxid-kibocsátásért
• Ha nem találtak volna fosszilis energiahordozókat a föld mélyén, ma nem kellene tartanunk a globális felmelegedéstől
• Az utóbbi 800 ezer évben semmikor nem volt olyan magas a Föld légkörének szén-dioxid-tartalma, mint ma
• A klímakatasztrófa elkerülése sürgősebb feladat, mint a biológiai sokféleség megőrzése

• Az áruelosztó központok egymás közelében vannak
• Közvetlenül a termelőtől vagy nagyon kevés köztes szereplő bevonásával jut hozzá a fogyasztó termékekhez
• A rövid ellátási láncok környezetterhelése a legtöbb esetben kisebb, mint a hagyományos ellátási láncoké
• A rövid ellátási láncokon kínált termékek olcsóbbak, mint a hagyományos ellátási láncokon kínált termékek

• Az ipar által használt hidrogén nagyobb részét a 2020-as adatok szerint már napelemekből nyert árammal végzett elektrolízissel állítják elő
• A levegőből megkötött szén-dioxidot használhatják koffeinmentes kávé előállítására
• A hidrogén tömegegységre vetített energiatartalma kiemelkedő
• A szén-dioxid és a hidrogéngáz elegye fontos alapanyag a vegyiparban

• Az Alpok gleccsereinek olvadása
• Kis szigetek eltűnése a Csendes-óceán térségében
• A jégtakaró zsugorodása az Északi-sarkvidéken
• A permafroszt olvadása Szibériában és Kanadában

• A COP27 találkozó egyik legfontosabb célja, hogy az éghajlatváltozás következményeként várhatóan felmerülő károk és veszteségek enyhítésének pénzügyi kérdéseire megoldást találjanak
• A párizsi megállapodás teljesítéséhez a részes felek vállalásokat tettek, amelyeket időszakonként frissíteniük kell. Az utolsó, most esedékes frissítésben 2022. november közepéig kevesebb mint 10 ország vállalt a korábbinál nagyobb mértékű mérséklési tervet
• Ahhoz, hogy az ipari forradalom előtti éghajlati állapothoz képest 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk a globális átlaghőmérséklet növekedését, a részes feleknek a jelenleg 2030-ig vállaltnál hatszor több kibocsátáscsökkentést kellene vállalniuk
• A részes felek fele egyelőre nem vállalta, hogy csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását

• Éves szinten a jelenlegi csapadékmennyiségnek kevesebb mint felére számíthatunk
• A téli hónapok a mostaninál várhatóan csapadékosabbak lesznek
• Egyes forgatókönyvek szerint a hőségnapok éves száma a mostaniaknak akár tízszeresére is nőhet
• A 21. század végére vonatkozó csapadékbecslések lényegesen bizonytalanabbak, mint a jövőre vonatkozó hőmérsékleti becslések

• Csökkentik a légkör szén-dioxid-tartalmát
• Erdők nélkül több mint 10%-kal alacsonyabb lenne a légkör oxigéntartalma
• Kiegyenlítettebb, párásabb lokális klímát hoznak létre
• Növelik egy terület vízvisszatartó képességét

• Élő- és táplálkozóhelyet biztosít az erdei fajok egyharmadának
• Növeli az erdei életközösség biotikus károsítókkal (pl. kártevőkkel, parazitákkal, gyorsan terjedő inváziós fajokkal) szembeni stabilitását
• Több erdőtársulásban hozzájárul az erdő felújulásához
• Hozzájárul az idősebb faegyedek magassági növekedéséhez

• A megújuló forrásokból nyert energia mennyisége világszinten meghaladja a nukleáris energiatermelés mértékét
• Magyarországon a napenergiával való villamosenergia-termelés napi csúcsidőszaka egybeesik a fogyasztási csúccsal
• Magyarországon a villamosenergia-termelésben a szélenergia részesedése nem éri el a 2%-ot
• A Magyarországon telepített napelemek lehetséges összteljesítménye meghaladja a paksi atomerőmű névleges teljesítményét

 Az 1. forduló megoldásait itt találhatjátok meg.