Kipróbálnád a tudásod? Itt tesztelheted magad:
A 2. forduló megoldásai
1. A vízlábnyom az általunk használt termékek és szolgáltatások előállításához felhasznált víz mennyiségét méri. Melyik állítás igaz?
- Egy póló előállításának átlagos vízlábnyoma kb. 2500 liter
- Egy kilogramm marhahús előállításának átlagos vízlábnyoma kb. 15 ezer liter
- Egy csésze kávé előállításának átlagos vízlábnyoma 1000 liter
- A csokoládé alapjául szolgáló kakaóbab egy kilogrammjának előállításához nagyobb vízlábnyom tartozik, mint a marhahús egy kilogrammjának előállításához
2. A vízlábnyom egy termék, vállalat vagy ágazat közvetlen és közvetett vízhasználatát is magába foglalja, beleértve a vízfogyasztást és a szennyezést a teljes termelési ciklus során. A fogyasztó vagy termelő közvetett vízlábnyoma az elfogyasztott vagy előállított termékek mögött lévő édesvízfogyasztásra és -szennyezésre utal. Az alábbiak közül melyik nem közvetett vízlábnyom egy póló esetében?
- A gyapotföldek locsolásához használt víz
- A ruhabolti eladó ebédszünetben elfogyasztott ásványvize
- A szállításhoz szükséges üzemanyag előállításhoz használt víz
- A póló kimosásához otthon használt víz
3. Ha élne ma Jedlik Ányos, és szódát szeretne készíteni a légkör teljes szén-dioxid-tartalmából, mekkora térfogatú szobahőmérsékletű víz lenne ehhez biztosan elegendő? (A magyar gyártási előírásokban elterjedt 7,2 g/l szén-dioxid-tartalmú szódával számoljatok!)
- A Bajkál-tó és a Kaszpi-tenger együttes térfogata
- Az Föld összes édesvizű tavának térfogata
- A Balti- és a Fekete-tenger együttes térfogata
- A Vörös-tenger és a Tanganyika-tó együttes térfogata
4. A szárazföldi területeken mért hőmérsékleti szélsőségekkel (extrémumokkal) kapcsolatban megfogalmazott alábbi állítások közül melyik igaz? A megoldáshoz ajánlott forrás: https://www.ipcc.ch/report/ar6/wg1/figures/summary-for-policymakers
- Az 1850–1900 közötti időszakban 10 évente egyszer előforduló meleg extrémumok intenzitása a globális melegedés mértékénél erősebb növekedést mutat már most is, és a jövőben is valószínűsíthető
- Az 1850–1900 közötti időszakban a 10, illetve az 50 évente egyszer előforduló meleg extrémumok várható intenzitásváltozásában nincs különbség
- Az 1850–1900 közötti időszakban 50 évente egyszer megjelenő meleg extrémumok előfordulási gyakorisága valószínűsíthetően több mint 6-szorosára nő a párizsi megállapodásban szereplő 2 Celsius-fokos globális melegedési szint esetén, és több mint 27-szeresére, amennyiben a globális melegedés eléri a 4 Celsius-fokot
- Az 1850–1900 közötti időszakban 50 évente egyszer előforduló meleg extrémumok valószínűsíthető gyakoriságnövekedése nem haladja meg a 10 évente egyszer előfordulókét – akár a már detektálható melegedést, akár a jövőben várható különböző lehetséges globális melegedési szinteket tekintjük
5. Az ENSZ Fenntartható fejlődés jelentése szerint mely fenntarthatósági mutatóban javított Magyarország az elmúlt évek során?
- Klímaváltozás elleni fellépés
- Tiszta ivóvíz és csatornázottság
- Az oktatás minősége
- Fenntartható fogyasztás és termelés
6. A fenntartható fejlődés koncepciója alapján az alábbi állítások közül melyik helyes?
- Az alacsony jövedelmű országok gazdasága nem nőhet, hiszen akkor a globális környezetterhelés tovább nő
- Egyszerre kell csökkenteni a világban a szegénységet és a gazdaság környezetterhelését
- A jövő nemzedékek érdekei fontosabbak, mint a jelenlegi generációéi
- Környezeti szempontból a jelenlegi fő probléma nem az emberiség létszáma, hanem a magas jövedelműek fogyasztásának ökológiai súlya
7. Melyik állítás alkalmas közvetlen természettudományos vizsgálatra?
- Jelentős részben a legfejlettebb országok felelnek a szén-dioxid-kibocsátásért
- Ha nem találtak volna fosszilis energiahordozókat a föld mélyén, ma nem kellene tartanunk a globális felmelegedéstől
- Az utóbbi 800 ezer évben semmikor nem volt olyan magas a Föld légkörének szén-dioxid-tartalma, mint ma
- A klímakatasztrófa elkerülése sürgősebb feladat, mint a biológiai sokféleség megőrzése
8. Melyik állítás igaz a rövid ellátási láncokra?
- Az áruelosztó központok egymás közelében vannak
- Közvetlenül a termelőtől vagy nagyon kevés köztes szereplő bevonásával jut hozzá a fogyasztó termékekhez
- A rövid ellátási láncok környezetterhelése a legtöbb esetben kisebb, mint a hagyományos ellátási láncoké
- A rövid ellátási láncokon kínált termékek olcsóbbak, mint a hagyományos ellátási láncokon kínált termékek
9. Az ipari termelés igényei sok esetben megújuló energia- és nyersanyagforrásokból is kielégíthetők. Melyik állítás igaz?
- Az ipar által használt hidrogén nagyobb részét a 2020-as adatok szerint már napelemekből nyert árammal végzett elektrolízissel állítják elő
- A levegőből megkötött szén-dioxidot használhatják koffeinmentes kávé előállítására
- A hidrogén tömegegységre vetített energiatartalma kiemelkedő
- A szén-dioxid és a hidrogéngáz elegye fontos alapanyag a vegyiparban
10. A globális klímaváltozás hatásainak és következményeinek mértéke a Föld különböző részein nagyon eltérő lehet. Mely regionális folyamatok hatnak vissza globális léptékben a klímaváltozásra?
- Az Alpok gleccsereinek olvadása
- Kis szigetek eltűnése a Csendes-óceán térségében
- A jégtakaró zsugorodása az Északi-sarkvidéken
- A permafroszt olvadása Szibériában és Kanadában
11. Az ENSZ klímaváltozási keretegyezményét 1992-ben írták alá. Az egyezményt ratifikáló országok (részes felek) minden évben találkoznak, és megvitatják az antropogén eredetű klímaváltozás mérsékléséhez szükséges további lépéseket. Ezekből az úgynevezett COP konferenciákból 2022-ben már a 27.-et rendezték meg Egyiptomban. Melyik állítás igaz?
- A COP27 találkozó egyik legfontosabb célja, hogy az éghajlatváltozás következményeként várhatóan felmerülő károk és veszteségek enyhítésének pénzügyi kérdéseire megoldást találjanak
- A párizsi megállapodás teljesítéséhez a részes felek vállalásokat tettek, amelyeket időszakonként frissíteniük kell. Az utolsó, most esedékes frissítésben 2022. november közepéig kevesebb mint 10 ország vállalt a korábbinál nagyobb mértékű mérséklési tervet
- Ahhoz, hogy az ipari forradalom előtti éghajlati állapothoz képest 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk a globális átlaghőmérséklet növekedését, a részes feleknek a jelenleg 2030-ig vállaltnál hatszor több kibocsátáscsökkentést kellene vállalniuk
- A részes felek fele egyelőre nem vállalta, hogy csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását
12. Milyen regionális éghajlatváltozás várható a Kárpát-medencében a 21. század végére?
- Éves szinten a jelenlegi csapadékmennyiségnek kevesebb mint felére számíthatunk
- A téli hónapok a mostaninál várhatóan csapadékosabbak lesznek
- Egyes forgatókönyvek szerint a hőségnapok éves száma a mostaniaknak akár tízszeresére is nőhet
- A 21. század végére vonatkozó csapadékbecslések lényegesen bizonytalanabbak, mint a jövőre vonatkozó hőmérsékleti becslések
13. Hogyan járulnak hozzá az erdők a klímaváltozás mérsékléséhez?
- Csökkentik a légkör szén-dioxid-tartalmát
- Erdők nélkül több mint 10%-kal alacsonyabb lenne a légkör oxigéntartalma
- Kiegyenlítettebb, párásabb lokális klímát hoznak létre
- Növelik egy terület vízvisszatartó képességét
14. Miért jelentős a holtfa szerepe az erdőkben?
- Élő- és táplálkozóhelyet biztosít az erdei fajok egyharmadának
- Növeli az erdei életközösség biotikus károsítókkal (pl. kártevőkkel, parazitákkal, gyorsan terjedő inváziós fajokkal) szembeni stabilitását
- Több erdőtársulásban hozzájárul az erdő felújulásához
- Hozzájárul az idősebb faegyedek magassági növekedéséhez
15. A 2020-as adatok alapján mely állítás igaz a megújuló energiaforrásokra az alábbiak közül?
- A megújuló forrásokból nyert energia mennyisége világszinten meghaladja a nukleáris energiatermelés mértékét
- Magyarországon a napenergiával való villamosenergia-termelés napi csúcsidőszaka egybeesik a fogyasztási csúccsal
- Magyarországon a villamosenergia-termelésben a szélenergia részesedése nem éri el a 2%-ot
- A Magyarországon telepített napelemek lehetséges összteljesítménye meghaladja a paksi atomerőmű névleges teljesítményét
Az 1. forduló megoldásait itt találhatjátok meg.